 |
| Janiék már a jövőbe néznek |
A téli szezont végig bouldereztük a teremben, ám mégsem úgy
érkeztem a Kecske-hegyi kőfejtőbe, hogy kipipálom a tavalyról megmaradt utakat.
A 4 héttel ezelőtti makacs újsérülésem miatt, már annak is örülnöm kellett,
hogyha valami könnyebb útban elmászogatok és nem sérül vissza az ujjam. Nem
mondhatni, hogy túl motiváltan érkeztem volna..
Jani viszont nagyon motiváltan érkezett, akárcsak Zoli,
akinek ez volt az első "kecskéje". Az első út az enyém volt. A
szokásos bemelegítős utamban kezdtem a Bal Repedésben. Kezdett megjönni az
önbizalmam. Az erőm az egy hónapos kihagyás után is megmaradt és még így is
könnyen kimozogtam az utat. Ez bíztató. A második próbálkozásom alkalmával
ugyanezt az utat toltam ki kétszer egymás után, majd Janiék bíztatására
harmadszor is nekivágtam. A felénél leoldott a kezem, de elégedett voltam, a
sérült ujjam már alig éreztem. Igaz nem egy ujjerős útról van szó, de mégis
megkönnyebbülés volt, hogy lassan folytathatom az edzéseket..
"...rosszkedvünk telét tündöklő nyárrá
változtatta át." Shakespeare
Zoli, annak ellenére, hogy csak rövid ideje mászik és
sziklán csak másodjára volt, nagyon magabiztosan haladt a Bal Repedés fogásain
és jellegzetes szarvacskáján.. Pár beleüléssel el is jutott a Top-ig. Hűha..ez
elég inspiráló volt.
- Következőre meglesz egyben - mondtuk neki. És tényleg, ha
nem is volt meg, de már kevesebb beleüléssel jutott fel. Ez igen.
Jani is hozta a jó formáját. Hármunk közül ő érkezett a "leghosszabb
karmokkal." :) Bemelegítésként ő is a Bal Repedésben mozgott. Ez után jött
az Éter. Nagyon szép út. Tavaly már sokat másztunk benne, de még hiányzott az
ujjerő hozzá. Magabiztosan haladt a háromnegyedéig. Pedig nem is a már begyakorolt
mozdulatokat használta... A teremben eltöltött órák száma meghozta a
gyümölcsét. Aztán fejben kicsit elfáradt, mint a magyar focicsapat és
egyszerűen elengedte a falat...
A második próbája is meggyőző volt, de túl keveset pihent -
szűkös volt az időnk - és csak egy kicsivel jutott feljebb. Zolinak is volt két szép
próbája, de a kunsztnál megakadt. Így is bizakodásra ad okot a jövőre nézve.
Jani még mozgott kicsit a Corn
flakes-ben, majd pakoltunk, siettünk haza. Jövőhéten jövünk vissza, remélem már
én is tudok komolyabb útban mászni.
Szóval szép az idő, menjetek mászni!
Szeki voltam
1 megjegyzés:
:)
Megjegyzés küldése