ÉLMÉNYMÁSZÁS, NAPSÜTÉS ÉS ESŐ

Számomra a sziklamászás, nem mindig a határok feszegetéséről szól. A heti edzések után hétvégén valami könnyebbre vágytam. Persze hosszúhétvégén jó lett volna megpattanni és 3-4 napot mászni, de sajnos erre most nem volt lehetőség. Így nem sokat gondolkodtam amikor hét közepén Bandi hívott, hogy menjünk Bajótra.

A családommal és Bandi barátnőjével Ancsával érkeztünk az Öreg-kőhöz. A Pokol-falon kezdtünk. A szikrázó napsütésben igazi élmény volt a mászás. Miután előre mentem, Bandi jött utánam a párkányra. Az egyik klasszikus utat néztük ki magunknak, de mire tovább indultunk volna, a távolban a Duna felett már látszott az esőfüggöny. Rövid hezitálás után úgy döntöttünk visszaereszkedünk, majd behúzódtunk a  Baits-barlangba. Igazából a vihar elkerült minket, de ezt ott fönt nem lehetett tudni. Ettünk, ittunk, Angélával játszottunk, majd továbbálltunk.

A Hátsó-falhoz érkezve senkit sem találtunk. Könnyű és nehezebb utak egyaránt voltak itt. Egy könnyebb útban kezdtünk, de megint kezdett beborulni. Felvittem a kötelet majd Ancsa következett. Ez volt az első mászása és nagyon élvezte. Edit és Angéla addig jót pihentek a fal alatt.

Amikor Bandi ereszkedett vissza már szitált az eső és dörgött az ég. Nagyon hívogatóak voltak az utak, de gyors pakolás után irány a lenti parkoló. Közben hol kisütött a nap, hol megint beborult.

Beszálltunk a kocsiba és elindultunk haza, 5 percre rá leszakadt az ég. Villámlás és jégeső. Jól döntöttünk... A mai nap mérlege: kis kirándulás, mászás a családdal és barátokkal. Kellett már nagyon.

Szeki voltam 

BAJÓT

"Az olyan helyekre vezető utakat, ahová érdemes eljutni, nem lehet lerövidíteni.” 

Nos Helen Keller nagyon bölcs asszony volt. És ami azt illeti, ez az idézet, pont a mai nap eseményeibe vág. Ha pedig bölcs asszony volt - márpedig ez vitán felül áll - akkor mi még bölcsebbek voltunk. Hogy kilométerben mennyi volt a bajóti mászóhelyre vezető út pluszban azt nem tudom, de időben elég tetemes volt az biztos. Tűzött a nap, mire az Öreg-kőre felértünk, személy szerint rólam csurgott a víz, igaz a történtekért jómagam voltam a felelős. :) Persze a többiek ennyire nem mulattak rajta, de úgy gondolom ennyinek bele kell férnie, ha az ember mászik. Szóval az ideológia megvan. De legközelebb talán szerencsésebb lesz Trixire hallgatni.

Egyébként folytatódott az önképzés. Beereszkedtünk a Jankovich barlangba és annak, aki ezt először tette izgalmas feladat volt.

Utána pedig a szokásos dolgokat gyakoroltuk. Ereszkedés, biztosítás. Trixi, Zsolti, Sauc pedig az előlmászást is gyakorolták. Néhányan közülünk még aklimatizálódtak, néhányan pedig kedvüket vesztették. :) Sorry..

Zsolti előlbe kitolt egy VII- -os utat. (A kallerom az egyik srácnál maradt, - vagy letette valahova - aki nézegette és önbiztosítással mászott, így nem tudom az út nevét.) Én valahogy nem éreztem, így csak másodjára ment ki felsővel, Trixi és Jani elsőre kitolták.

Feri is ismerkedett jócskán a mászás nehézségeivel, de azt hiszem ők is élvezték a jó időt és a természetet. Összességében azért egész jó kis nap kerekedett ki belőle, de legközelebb érdemesebb lesz korábban a beszállóhoz érni. :)