2013. október 30., szerda

VÁRGESZTES, AVAGY A VÉNASSZONYOK NYARA A FAL ALATT

A problémák a szervezéssel kezdődtek, 2 napi kemény egyeztetés után még az utolsó pillanatban is történtek változások .  Szerencsére a problémák itt meg is szűntek. Végül 3 kocsi kelt útra. Az elsőben, ami Pestről indult menetrend szerint : Feri, Era , Trixi és Sauc . A fegyelmezett kis társaság tartotta is az indulási és érkezési időket, a csúszás természetesen a főnöknél volt azaz a 2. kocsinál: Jani, Szeki, Frank, Roli, ,a 3. kocsiban  Szabi, és Józsi Ők a mi újoncaink és semmiről nem tehettek.

A zökkenő mentes érkezés után Jani kétfelé osztotta a társaságot. Kezdőkre: Sir Harangi a mesterünk és oktatónk vezetésével Szabi, Józsi , Era, Feri, Frank , irány a Pagony, és haladókra: Szeki, Trixi, Sauc és Roli, pedig a Kristály fal felé indult.

A Pagonyban Jani és Feri előlbe feltolták a kötelet. ( Ferinek gratula az első előlmászásához) Jöhetett a mászás Szabinak mint kezdőnek elsőbbséget adtunk és teljes erőbedobással szurkoltunk Neki, aki fel is mászott sikeresen, utána jött Józsi nem kevesebb sikerrel. Majd mindenki bemelegítésként felment mind a két úton  ( még én is) . 



Míg örültünk egymás sikerének egy kiránduló család bukkant fel az erdőből, akik lelkesen beszélgettek arról milyen jó is nekünk és már többször jártak erre és sok mászóval találkoztak akiket irigyelnek is azért amit csinálnak!! Megszólítottam a kislányt, hogy kipróbálná-e ezt a sportot, igennel válaszolt és már repült is a fal alá , ahol Jani gondos vezetésével és segítségével pillanatok alatt fent volt a fal tetején, sőt mivel egyáltalán nem fáradt el így a másik falrészt Feri segítségével mászta meg! Az apukát sem kellett sokat unszolni így Ő is kipróbálhatta a falmászás rejtelmeit! Remélem sikerült két lelkes tagot szereznünk a sportunknak. ( gratulálok Doreen a bátorságodhoz) 


Ezek után átcuccoltunk Szekiékhez! Hát a Kristály fal az valami csodásan csillogott az őszi napsütésben, de a lényeg nem ez. Kinézett Jani főnök két jónak tűnő utat, (Bruchner Szigfrid, Kötélvonatók útja) két repedést , amit a kezdők is sikeresen megmászhatnak így Sauc felvitte a kötelet. Feri, Frank , Szabi, Józsi sikeresen meg is mászta az egyik repedést, Rolinak most nem ment úgy, de Ő is belevágott, én fejben már nem voltam ott egyáltalán, így csak a próbálkozásig jutottam. Ferinek viszont nagyon tetszett a nagyobb repedés enyhe kihajlással így Ő elkezdett mászni, de a mester észrevette , hogy a kötél még a másik úton megy így átparancsolta, de így is ügyesen  megoldotta.  Ezután gyorsan áthúzták a kötelet és persze mindenki meg is mászta  a nagyobb repedést is !! Persze én csak próbáltam, Roli meg csak szurkolt!! Majd máskor sikerül, a fal nem szalad el!! 



Trixi is kinézett magának egy utat a Kalcitost, Sauccal és Rolival gyakorlatoztak rajta elég szépen, ám sehogy nem sikerült beakasztani az első köztest sem, ekkor Szeki megsajnálta Őket és felvitte a kötelet a faltetejére és felülről ereszkedett be. Így kezdődhetett a móka a fallal. Nem volt egy könnyű feladat, de Trixi  és Sauc is sikeresen megmászta . Ekkor jött Jani akit Trixi biztosított, ez mindig élvezetes része a mászásnak, Jani testtömegének megtartása Trixinek csak némi lebegéssel sikerül és ez mindig mosolyra fakasztja a társaságot.



Szeki egy keskeny repedést nézett ki magának (Psyché) és a csapatnak, hát nem egy könnyű út volt az sem, megizzasztotta rendesen a mászó nagyjainkat, de becsületükre legyen mondva nem adták fel a küzdelmet így Szeki, Jani és Trixi is megmászta a falat .  Sikeresesen zártuk ezt a napot is ! ( persze megint belevittünk egy kis gasztronómiát, sütöttem a csapatnak két féle zöldséges kalácsot , és két féle kenyeret is, amit kacsazsírral és zöldségekkel fogyasztottunk el a fal alatt .)


  
Azért akadt egy kis fricska is a végére, egy másik falmászó csapat tagjai olyan macska ügyességgel mászták meg a mi általunk kicsit izzadság szagúra sikeredett falszakaszokat, hogy Trixivel egymásra nézve közöltük a mesterunkkel, hogy most aztán itt a vég és miért is vagyunk mi ott!!!  Szóval a gekkóval és miegymással keresztezett csodalények bemutatója után kicsit kesernyésebb szájízzel indultunk haza!

A parkolóhoz érve természetesen helyre állt az önbecsülésünk! Hisz nem másért hanem magunkért mászunk, és ha magunkat és félelmeinket letudjuk győzni akkor már megérte belevágni.

Era

2013. október 24., csütörtök

VÁRGESZTES PÁSZTORTARHONYÁVAL FŰSZEREZVE

Vasárnap hajnal, indulás a találka helyre, Kacsát és Esztert és Gábort ( Ő az új fiú, lehet, ha megismer minket jobban soha többé nem is jön)  kell összeszedni és irány a fal.
Megint nem zökkenő mentes a találka a BKK miatt , valahogy mindig elromlik valami náluk!!
Na de ezen nem húzom fel magam.  Végre teltház van a kocsiban és góóó !
Ekkor elhangzik a kérdés : - Tudja valaki az utat?  -- Kacsa , én eddig csak utas voltam….. mi többiek bölcsen másról beszélünk mintha nem is hallottuk volna a kérdést…

Trixi, Szeki ,  Bandi és Sauc  ( más néven Saci) már kint vannak ( a mázlisták) szombat óta !!!
Erről többet nem igazán árultak el , csak azt, hogy durván jó volt!
Megérkezés után ami természetesen simán eltévedés nélkül ment , felcuccoltunk a 100 Holdas pagonyba, Két gyönyörű fal , Szeki és Kacsa előlbe felviszik a köteleket és kezdődhet a móka !
Hát nem akarok nagyon dicsekedni, de a kinézett falat sikerült megmászni , igaz utolsónak a para miatt, de sikerült . A többiek persze minden gond nélkül kitolták , még az újonc Gáborunk is !! Még egy reménysége a sportunknak!! J


A másik falon is mindenki mászott, több kevesebb sikerrel, Ferinek sajnos nem ment  ( ettől Nekem inamba szállt a bátorságom, így nem is próbáltam meg) , megint mindent erőből akart és nem fejből!
Na akkor irány a Zinne fal! A Gráciák már foglaltak, pedig lenne velük elszámolni valóm, de nincs para van még mászni való.
Szeki előlbe ismét felvitte a kötelet, az egyik vége a „simulós , a másik a „matekos” falrésznél ért földet! 


Sauc nekünk kezdőknek ( Eszter, Gábor,  Feri na és nekem) az ovis falra vitte a kötelet, itt csendesen gyakorolhattam én is míg a többiek simulósan matekoztak! Kirobbanó formában voltak a fiatalok Trixit nem lehetett követni macska módra simult és nyomult előre, Sauc a gravitációt meghazudtoló módon nyomatta! Csabi sztoikus nyugalommal szimpla annyi fogással nyomult a falra. Szeki nyugodt kiegyensúlyozott módon hozta a tapasztalt róka formáját. Bandi meg mindent megmászott amit lehetett! No persze a matekfal megint kifogott azért a társasággal, de a jobbnál jobb és fárasztóbb próbálkozások meghozták a társaság étvágyát! Egyébként a jó időhatására egyre többen lettek a fal alatt, szinte csúcsforgalom volt, így vigyáznunk kellett minden lépésünkre, mert ha véletlenül elhagytunk egy falszakaszt rögtön ketten is jelentkeztek a helyünkre.


Bandi segítségével tüzet csiholtunk és a kandi szemek elől elbújva ebédet melegítettem a csapatnak! Éhesek lehettek, mert hálásan megették a főztöm.
Mivel kaja után tovább fokozódott a csúcsforgalom , így kis csapatunk egy újabb költözés mellett voksolt!


Itt már keményebb falakkal lehetett próbálkozni, az egyik biztos a „ tökös-mákos „ volt ( ez már gastronómia és ezt megjegyeztem  J ) Hát okozott meglepetéseket a fiúknak és az egyetlen lánynak is ! Becsülettel harcoltak természetesen,  mi kezdők pedig hozzáértően szurkoltunk Nekik!


Szóval ez egy újabb nagyon jó hangulatban eltelt nap volt, a mászók elégedettek lehettek magukkal mert sikeresen zárhatták a várgesztesi faltúrát. Mindenki feszegette a határait egy kicsit, de akinek nem sikerült minden az is elégedett lehetett, hisz a társaság ismét nagyot alakított!


Era


2013. július 16., kedd

VÁRGESZTES „EGY ÖREGEDŐ TURISTA NŐ” SZEMSZÖGÉBŐL!



A szokásos izgalmakkal indultunk az újabb várgesztesi túrának, bár már ismerős a hely, de még mindig ott van az a furcsa megmagyarázhatatlan érzés!Ma egy újabb taggal bővülhet kis csapatunk, sikerült megfertőznöm egy kolleginát, kicsit izgulok, hogy fog tetszeni Neki ez az új élmény, ami kimozdítja a megszokott komfort zónájából.

Ma 11-en vágunk neki az útnak szép kis csapat jött össze : Jani, Zsolt ,Zoli, Roli, Szeki, Edit, Angi baba, ( a sportunk legnagyobb reménysége) Sauc, Feri , Eszter és persze Én . 


Pillanatok alatt a fal alatt voltunk, majd kis eligazítás után már mindenki a mászásra koncentrálhatott.


Természetesen a fiúk nekünk kezdőknek nem árulták el a fal nehézségi fokát ( V.) így hatalmas elánnal indultunk , Eszter mint újonc a „paramanót” is vitte egy darabig magával, de hamar otthagyta, mert másra kellett koncentrálnia. Ki is nyomta a falat, majd minden bátorságom összeszedve kis nehézséggel ( + 15 kg ) nekem is sikerült!

Feri a múlt heti sikertelensége ellenére sorba mászta a jobbnál jobb, szerintem tök egyenes falakat. Ekközben párhuzamban másztak a fiúk, Zoli szinte lehozta a falat Jani elé, olyan elánnal mászott, Sauc a szokásos formáját hozta, Roli is macska módra mászta a falat, Zsolt szerintem a hegyi zergékkel edzett mióta nem láttam! Szenzációs! Szeki sem sokat felejtett. Szóval a vezetőink VI-os VII-es falakat másztak , a haladók V.-ös falakat mi kezdők és újra kezdők Edittel az élen V-ös falakon voltunk!



Eszter hatalmas lépésekkel haladt a második mászásánál is a falon, majd a harmadik falnál már biztos voltam benne, hogy nem unja a dolgot.


Közben Szeki Janival és Zsolttal egy nagyon technikás falat választottak amivel nagyon küzdöttek. Feri biztosított, és biztosított és biztosított. Majd egy ötlettől vezérelve Esztert felhúzták a technikás fal fölé, hogy onnan is készítsen pár képet,(a meglevő kb 600 mellé) előnyösebb pozicióból! Kicsi megijedt, de az események pörögtek, így nem volt ideje sokat parázni. Természetesen megint sokat nevettünk !


Angi baba tündér módra viselkedett nem is hiszem, hogy egy ekkora baba lehet ilyen kiegyensúlyozottan nyugodt! Az apája megismertette a fallal angyali mosoly volt az arcán, szerintem arra gondolt, hogy pár év múlva az egész csapatott lepipálom, és felfutok erre a falra! Emelkedett hangulatban telt el ez a napunk is. 
Szeki, Zsolt , Edit és Angi baba hamarabb indultak haza.


Mi még maradtunk egy kis pót oktatásra és technikázásra ! Főleg a súlypont áthelyezést gyakorolták a fiúk a falon és azt, hogy inkább lábra dolgozzanak ne pedig karizomra!


A végkimerülés előtt elhagytuk a terepet, és majdnem mindenki sikerélményekkel távozott.


Nagyon jó kis nap volt. Remélem vissza megyünk még és befejezhetem azt amit kihagytam!       
                                                                                                                                                      Era