2013. október 30., szerda

VÁRGESZTES, AVAGY A VÉNASSZONYOK NYARA A FAL ALATT

A problémák a szervezéssel kezdődtek, 2 napi kemény egyeztetés után még az utolsó pillanatban is történtek változások .  Szerencsére a problémák itt meg is szűntek. Végül 3 kocsi kelt útra. Az elsőben, ami Pestről indult menetrend szerint : Feri, Era , Trixi és Sauc . A fegyelmezett kis társaság tartotta is az indulási és érkezési időket, a csúszás természetesen a főnöknél volt azaz a 2. kocsinál: Jani, Szeki, Frank, Roli, ,a 3. kocsiban  Szabi, és Józsi Ők a mi újoncaink és semmiről nem tehettek.

A zökkenő mentes érkezés után Jani kétfelé osztotta a társaságot. Kezdőkre: Sir Harangi a mesterünk és oktatónk vezetésével Szabi, Józsi , Era, Feri, Frank , irány a Pagony, és haladókra: Szeki, Trixi, Sauc és Roli, pedig a Kristály fal felé indult.

A Pagonyban Jani és Feri előlbe feltolták a kötelet. ( Ferinek gratula az első előlmászásához) Jöhetett a mászás Szabinak mint kezdőnek elsőbbséget adtunk és teljes erőbedobással szurkoltunk Neki, aki fel is mászott sikeresen, utána jött Józsi nem kevesebb sikerrel. Majd mindenki bemelegítésként felment mind a két úton  ( még én is) . 



Míg örültünk egymás sikerének egy kiránduló család bukkant fel az erdőből, akik lelkesen beszélgettek arról milyen jó is nekünk és már többször jártak erre és sok mászóval találkoztak akiket irigyelnek is azért amit csinálnak!! Megszólítottam a kislányt, hogy kipróbálná-e ezt a sportot, igennel válaszolt és már repült is a fal alá , ahol Jani gondos vezetésével és segítségével pillanatok alatt fent volt a fal tetején, sőt mivel egyáltalán nem fáradt el így a másik falrészt Feri segítségével mászta meg! Az apukát sem kellett sokat unszolni így Ő is kipróbálhatta a falmászás rejtelmeit! Remélem sikerült két lelkes tagot szereznünk a sportunknak. ( gratulálok Doreen a bátorságodhoz) 


Ezek után átcuccoltunk Szekiékhez! Hát a Kristály fal az valami csodásan csillogott az őszi napsütésben, de a lényeg nem ez. Kinézett Jani főnök két jónak tűnő utat, (Bruchner Szigfrid, Kötélvonatók útja) két repedést , amit a kezdők is sikeresen megmászhatnak így Sauc felvitte a kötelet. Feri, Frank , Szabi, Józsi sikeresen meg is mászta az egyik repedést, Rolinak most nem ment úgy, de Ő is belevágott, én fejben már nem voltam ott egyáltalán, így csak a próbálkozásig jutottam. Ferinek viszont nagyon tetszett a nagyobb repedés enyhe kihajlással így Ő elkezdett mászni, de a mester észrevette , hogy a kötél még a másik úton megy így átparancsolta, de így is ügyesen  megoldotta.  Ezután gyorsan áthúzták a kötelet és persze mindenki meg is mászta  a nagyobb repedést is !! Persze én csak próbáltam, Roli meg csak szurkolt!! Majd máskor sikerül, a fal nem szalad el!! 



Trixi is kinézett magának egy utat a Kalcitost, Sauccal és Rolival gyakorlatoztak rajta elég szépen, ám sehogy nem sikerült beakasztani az első köztest sem, ekkor Szeki megsajnálta Őket és felvitte a kötelet a faltetejére és felülről ereszkedett be. Így kezdődhetett a móka a fallal. Nem volt egy könnyű feladat, de Trixi  és Sauc is sikeresen megmászta . Ekkor jött Jani akit Trixi biztosított, ez mindig élvezetes része a mászásnak, Jani testtömegének megtartása Trixinek csak némi lebegéssel sikerül és ez mindig mosolyra fakasztja a társaságot.



Szeki egy keskeny repedést nézett ki magának (Psyché) és a csapatnak, hát nem egy könnyű út volt az sem, megizzasztotta rendesen a mászó nagyjainkat, de becsületükre legyen mondva nem adták fel a küzdelmet így Szeki, Jani és Trixi is megmászta a falat .  Sikeresesen zártuk ezt a napot is ! ( persze megint belevittünk egy kis gasztronómiát, sütöttem a csapatnak két féle zöldséges kalácsot , és két féle kenyeret is, amit kacsazsírral és zöldségekkel fogyasztottunk el a fal alatt .)


  
Azért akadt egy kis fricska is a végére, egy másik falmászó csapat tagjai olyan macska ügyességgel mászták meg a mi általunk kicsit izzadság szagúra sikeredett falszakaszokat, hogy Trixivel egymásra nézve közöltük a mesterunkkel, hogy most aztán itt a vég és miért is vagyunk mi ott!!!  Szóval a gekkóval és miegymással keresztezett csodalények bemutatója után kicsit kesernyésebb szájízzel indultunk haza!

A parkolóhoz érve természetesen helyre állt az önbecsülésünk! Hisz nem másért hanem magunkért mászunk, és ha magunkat és félelmeinket letudjuk győzni akkor már megérte belevágni.

Era

Nincsenek megjegyzések: